Zenés irodalmi est Vlagyimir Viszockij emlékére.
A legendás szovjet-orosz bárd, a Brezsnyevi korszak ikonikus alakja és művész fenegyereke 1980. július 25-én hunyta le örökre a szemét. Milliók kísérték utolsó útjára a Vaganykovói temetőbe, ahol a moszkvai olimpia idején helyezték örök nyugalomra. Az üldözött gitáros dalnok halálának 45. évfordulójáról a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság (MOMBT) méltó módon emlékezett meg. 2025. június 26-án teltházas rendezvény keretében hangzottak fel a költő magyarra fordított versei és balladái a Jászai Mari díjas színművész, Horányi László előadásában.
A Szilaj húrok, tűnt idők című rendezvény az MOMBT elnöke, Gilyán György megnyitó beszédével vette kezdetét, amit Viczai Péter Viszockij-kutató rövid szakmai előadása, majd Horányi László zenés fellépése követett.
Az est során számos népszerű Viszockij-dal mellett egy kevésbé, illetve kevesek által ismert költemény is elhangzott, amelyet először a költő sírjánál olvastak fel Moszkvában, a temetésén. A mű egy ismeretlen szerző alkotása, mivel azonban a költemény úgy hangzik, mintha maga Viszockij írta volna, vagyis egyes szám első személyben szól az olvasóhoz, így a verset egyesek a legendás művésznek tulajdonítják.
Utolsó üdvözlet
Köszöntelek, barátom, végső menedékhelyem,
Hogy felkerested. Állj meg itt e sírköves helyen,
Figyeld a perceink futását és rám emlékezz:
Dagadt a mellem hajdan – s most nincs erőm beszédhez.
A tűnt idő ragyog ma, s akár az álom, selymes:
Magnóm rekedt hangjába egy ország volt szerelmes.
Szerettek engem annyian, az oly sokra képest:
Daloltam, álmodtam, nőt öleltem – tűneményest.
Viszlát Taganka és mozi, s te zöldfülű világ!
Sötét a sír, víz és iszony csorog lyukain át.
Köszöntelek most itt, e gyászos menedékhelyen,
A sírok foglyai vagyunk, csak te vagy eleven.
Testvér, ragaszkodj foggal és körömmel a léthez;
Ha már halott leszel: a lényegét akkor érted.
A Maják kazettáin én túléltem már magam,
Túlélik majd a versek is mindazt, mi hátra van.
(Cseh Károly fordítása)
Gennagyij Nord jelenleg is élő és alkotó kortárs szovjet-orosz költő, előadóművész, illetve sanzonénekes egyik ismert versében az 1980-ban elhunyt Vlagyimir Viszockijról ír, és az alábbi érdekes gondolatot fogalmazza meg:
Hajnalfénye az új napnak,
Vonatfütty és zakatolás,
Öröklétet ad a dalnak,
Nincs megállás, nincs megállás…
(Viczai Péter fordítása)
Hogy mennyire nincs megállás, és hogy valóban túlélik majd a dalok az utókort, erről Horányi László kiváló verses-zenei előadása szolgált tanúbizonyságul a színvonalas rendezvényen. A Különc gitár című koncert sokaknak nyújtott maradandó élményt a szép számmal megjelent érdeklődők körében.
A szervezőkön és a fellépőkön túlmenően külön köszönet illeti a Champions Wine borszaküzlet tulajdonosát, Kiss Szilárdot, aki e rangos esemény helyszínéről és a helyi vendéglátásról gondoskodott.
Dr. Viczai Péter
COPYRIGHT © MAGYAR-OROSZ MŰVELŐDÉSI ÉS BARÁTI TÁRSASÁG. Minden jog fenntartva.
1062 Budapest, Bajza utca 54.