170 éve született Rimszkij-Korszakov

Több mint tizenöt operát írt

Nyikolaj Rimszkij-Korszakov a novgorodi kormányzóságban fekvő Tyihvin városkában látta meg a napvilágot 1844. március 18-án. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, kilencévesen már komponált. Apja kívánságára tengerésztisztnek tanult, de közben zeneileg is képezte magát. Közeli barátja és mentora lett Milij Balakirev zeneszerző. Később ők, továbbá Cézár Kjui, Mogyeszt Muszorgszkij és Alekszandr Borogyin alkották az Ötök csoportját.

Két és fél évig járta a tengert. Ezekben az években keletkezett első szimfóniája. A későbbi egzotikus témaválasztású, különleges hangszerelésű művei is ebből az időszakból táplálkoztak. 1871-ben képesítés nélkül nevezték ki a szentpétervári konzervatórium zeneszerzés tanárának. Két év múlva a flottazenekarok felügyelője, majd a szentpétervári Ingyenes Zeneiskola igazgatója lett. 1886-tól szervezte az orosz szimfonikus koncerteket, így hozzájárult ahhoz, hogy az 1889-es párizsi világkiállításon orosz szerzők műveit mutassák be.

Rimszkij-Korszakov 1867-ben írta Szadko című zenekari fantáziáját, az első orosz szimfonikus költeményt.  Az 1872-ben született A pszkovi lány című operája Rettegett Iván korában játszódik, párhuzamban Muszorgszkij Borisz Godunov című művével. Az Ötök tagjaként - akik nemcsak Wagnert, de az olasz ízlést is elvetették - inkább a nemzeti témák felé fordult. Bizonyíték erre a Mese Szaltán cárról, a Szadko, és aMese a láthatatlan Kityezs városáról című operák. A keleti világ, mint téma leginkább az Ezeregyéjszaka meséire íródott Seherezádé című szimfonikus szvitben érhető tetten. Utolsó operája Az Aranykakas, amely a cári önkényuralom kíméletlen szatírája, Puskin művére támaszkodik. Egyes operáinak részletei, mint A dongó című virtuóz hegedűdarab, vagy a Hindu dal, ma is gyakran csendülnek fel a koncerttermekben.

Műveire a kiváló hangszerelés, a romantikus álmodozás, az érzelmi gazdagság jellemző. Bár az orosz zenetörténetben korszakos jelentőségű Ötök csoportjának tagja volt, a nemzeti témák mellett az európai zenei fejlődés elemeit is befogadta. Hidat teremtett Glinka és a modernizmus között. Tanítványai között tudhatta többek közt Szergej Prokofjevet és Igor Sztravinszkijt.

Rimszkij-Korszakov 1908. június 21-én halt meg Ljubenszkben. Sírja Borogyin, Glinka és Muszorgszkij végső nyughelyének közelében, a szentpétervári Alekszandr Nyevszkij Kolostor területén található. Születése századik évfordulóján szülővárosában múzeuma, 1971-ben Leningrádban (a mai Szentpétervárott) lakásmúzeuma nyílt. Az ő nevét viseli a Néva-menti nagyváros konzervatóriuma.

Forrás: MTI/Fidelio.hu/oroszvilag.hu

Letölthető PDF dokumentum:

Az ingyenesen letölthető Adobe Reader szoftverrel egyszerűen tekintheti meg, nyomtathatja ki a PDF-fájlokat.