Nincs hungaroputyinizmus

A Szvoboda rádió Kelet-Európában, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon készített interjúsorozatot szakértőkkel ezen államok Oroszországhoz való viszonyáról. Magyarországon Szvák Gyulát, az ELTE professzorát kereste meg a rádió munkatársa, Maria Lopatto.

A közölt szerkesztőségi bevezető szerint a posztkommunista időszakban „szinte észre sem véve egymást” él Magyarország és Oroszország. A jelentősebb politikai-gazdasági fejlemények közül csak a Déli Áramlatban való magyar részvétel említhető. Igaz, a Magyarországra utazó oroszországi turisták száma nő, 2012-ben elérve a 135 ezret, de hazánk így sem említhető egy lapon Csehországgal, ahová évi 700 ezer oroszországi turista látogat.

 

A rádió kérdésére válaszolva Szvák Gyula elmondta, Magyarországon az Oroszországhoz való viszony sem nem egyértelműen pozitív, sem nem egyértelműen negatív, inkább semleges. Mindazonáltal e semleges viszonynak vannak pragmatikus elemei, hiszen „bizonyos, Oroszországhoz fűződő várakozások mégiscsak vannak Magyarországon.”

 

A 2006-ban és 2012-ben Oroszországról végzett közvéleménykutatás némi pozitív elmozdulást mutatott. Míg az első felmérés idején a megkérdezettek többsége (56%) első számú történelmi ellenségként tekintett Oroszországra, 2012-ben ez az arány 47 %-ra csökkent, és a törökök vették e lista első helyét. A szimpátiarangsorban – megadott népeket figyelembe véve – a  negyedik helyen állnak az oroszok.

 

Politikai értelemben Magyarország és Oroszország között nincsenek kommunikált viták. Problémás kérdések a történelmi emlékezet kapcsán érhetők tetten: sokan megkérdőjelezik a Vörös Hadsereg szerepét Magyarország felszabadításában a második világháború során. Ez a nézet mára mainstreammé vált a magyar történettudományban. E narratíva szerint a náci megszállókat a szovjet autoriter rezsim követte, tehát nem felszabadításról lenne szó, hanem egyik megszállás követte a másikat.

 

A riporter kérdésére válaszolva Szvák Gyula elmondta, a közelgő választási kampányban aligha fog szerepet játszani az orosz tematika, kivéve talán a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű kérdését, amit a Jobbik szokott fölvetni. Feltehetőleg az emlékműről a következő hónapokban is beszélni fognak, de minden különösebb következmény nélkül, hiszen a magyar kormánynak, amely pragmatikus viszonyra törekszik Oroszországgal, nem érdeke, hogy kiélezze a kétoldalú kapcsolatokat.

 

Ami az állítólagos „hungaroputyinizmust” illeti, Szvák Gyula elmondta, az analógia nem helyénvaló. Magyarország és Oroszország túlságosan eltérő tradíciójú országok ahhoz, hogy ugyanolyan politikai modell formálódjon náluk.

Letölthető PDF dokumentum:

Az ingyenesen letölthető Adobe Reader szoftverrel egyszerűen tekintheti meg, nyomtathatja ki a PDF-fájlokat.