Nincs hungaroputyinizmus

Nincs hungaroputyinizmus

A Szvoboda rádió Kelet-Európában, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon készített interjúsorozatot szakértőkkel ezen államok Oroszországhoz való viszonyáról. Magyarországon Szvák Gyulát, az ELTE professzorát kereste meg a rádió munkatársa, Maria Lopatto.


A közölt szerkesztőségi bevezető szerint a posztkommunista időszakban „szinte észre sem véve egymást” él Magyarország és Oroszország. A jelentősebb politikai-gazdasági fejlemények közül csak a Déli Áramlatban való magyar részvétel említhető. Igaz, a Magyarországra utazó oroszországi turisták száma nő, 2012-ben elérve a 135 ezret, de hazánk így sem említhető egy lapon Csehországgal, ahová évi 700 ezer oroszországi turista látogat.
 
A rádió kérdésére válaszolva Szvák Gyula elmondta, Magyarországon az Oroszországhoz való viszony sem nem egyértelműen pozitív, sem nem egyértelműen negatív, inkább semleges. Mindazonáltal e semleges viszonynak vannak pragmatikus elemei, hiszen „bizonyos, Oroszországhoz fűződő várakozások mégiscsak vannak Magyarországon.”
 
A 2006-ban és 2012-ben Oroszországról végzett közvéleménykutatás némi pozitív elmozdulást mutatott. Míg az első felmérés idején a megkérdezettek többsége (56%) első számú történelmi ellenségként tekintett Oroszországra, 2012-ben ez az arány 47 %-ra csökkent, és a törökök vették e lista első helyét. A szimpátiarangsorban – megadott népeket figyelembe véve – a  negyedik helyen állnak az oroszok.
 
Politikai értelemben Magyarország és Oroszország között nincsenek kommunikált viták. Problémás kérdések a történelmi emlékezet kapcsán érhetők tetten: sokan megkérdőjelezik a Vörös Hadsereg szerepét Magyarország felszabadításában a második világháború során. Ez a nézet mára mainstreammé vált a magyar történettudományban. E narratíva szerint a náci megszállókat a szovjet autoriter rezsim követte, tehát nem felszabadításról lenne szó, hanem egyik megszállás követte a másikat.
 
A riporter kérdésére válaszolva Szvák Gyula elmondta, a közelgő választási kampányban aligha fog szerepet játszani az orosz tematika, kivéve talán a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű kérdését, amit a Jobbik szokott fölvetni. Feltehetőleg az emlékműről a következő hónapokban is beszélni fognak, de minden különösebb következmény nélkül, hiszen a magyar kormánynak, amely pragmatikus viszonyra törekszik Oroszországgal, nem érdeke, hogy kiélezze a kétoldalú kapcsolatokat.
 
Ami az állítólagos „hungaroputyinizmust” illeti, Szvák Gyula elmondta, az analógia nem helyénvaló. Magyarország és Oroszország túlságosan eltérő tradíciójú országok ahhoz, hogy ugyanolyan politikai modell formálódjon náluk.
 
A teljes interjúsorozat orosz nyelven elérhető itt:
 

Letölthető PDF dokumentum:

Az ingyenesen letölthető Adobe Reader szoftverrel egyszerűen tekintheti meg, nyomtathatja ki a PDF-fájlokat.
Vissza