Ifjúsági delegáció Oroszországban

Lehetőségek és eredmények

2014. április 24-e és május 1-e között magyarországi fiatalokat tömörítő tízfős küldöttség tartózkodott Oroszországban. A csoport tagjai között volt a Magyar Orosz Művelődési és Baráti Társaság (MOMBT) két tagja, Gyóni Gábor és Kecskeméti Gábor. Az utazást az oroszországi Roszszotrudnyicsesztvo (A FÁK-államok és a Külföldön Élő Honfitársak Ügyeinek, valamint a Nemzetközi Humán Együttműködés Szövetségének Főhatósága) szervezte az Új Generáció (Новое Поколение) elnevezésű projekt keretében, melynek fő célja az oroszországi állami és civil ifjúsági szervezetek, továbbá az oroszországi egyetemek együttműködésének elősegítése más országok hasonló szervezeteivel, illetve az összoroszországi állami ifjúságpolitika, továbbá Oroszország megismertetése külföldi fiatalokkal. A programban már számos ország (így például Kína, Bulgária, Lengyelország, Amerikai Egyesült Államok) képviseltette magát, az eddigi résztvevők száma meghaladja az 1000 főt. Idén a budapesti Orosz Kulturális Központ – s mindenekelőtt Valerij Platonov igazgató úr – segítségével Magyarország is lehetőséget kapott a programban való részvételre. 

A küldöttség tagjai a 25-35 év közötti korosztályból kerültek ki, lefedve az állami és a civil szférát is. Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője vezette a delegációt, melyben helyet kaptak különböző egyetemek munkatársai (Gál-Mátyás Melinda – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Gyóni Gábor – ELTE Ruszisztikai Központ, Vass Annamária – Debreceni Egyetem, Szlavisztikai Intézet), újságírók (Dávid László – Magyar Nemzet, Hetey Antónia – Magyar Távirati Iroda), a politikai élet szereplői (Kisfaludi-Bak Judit – Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnökének kabinetvezetője, Partos János – Pécs polgármesteri hivatalának kabinetvezető helyettese), valamint Magyarországon is működő nagyvállalatok munkatársai (Kopp Kristóf – DB Schenker, Kecskeméti Gábor – IBM).

A programot komoly körültekintéssel állították össze, melynek eredményeképpen a küldöttség a 8 nap során 9 különböző hivatalos megbeszélésen, továbbá számos kulturális programon vett részt (látogatás a kazanyi Tatár Nemzeti Múzeumban, a moszkvai Orosz Űrkutatási Múzeumban, illetve a moszkvai Kreml különböző múzeumaiban). Mivel a résztvevők Moszkván kívül Kazanyban is eltöltöttek három napot, így a föderális szervezeteken kívül, helyi (tatarsztani) állami és ifjúsági szervezetekkel is sikerült találkozniuk.

A hivatalos megbeszélések többségén az orosz vendéglátók kiemelték annak a jelentőségét, hogy végre Magyarországról is érkeztek fiatalok, akik ezáltal lehetőséget kaptak, hogy túllépjenek egy sematikus, ráadásul előítéletektől sem mentes Oroszország-képen, s leszámoljanak az oroszokkal kapcsolatos beidegződésekkel. Ennek egyik legjobb eszköze, ha éppen a fiatal generáció próbál hidat építeni a két ország, kultúra közé.

A megbeszélések sorából mindenképpen érdemes kiemelni a Moszkvai Állami (közismertebb nevén „Lomonoszov”) Egyetemen tartott találkozót, ahol a küldöttség betekintést kapott a finnugrisztikai képzésbe és találkozhatott az egyetem – igaz nem túl nagyszámú, ám annál lelkesebb – magyar szakos hallgatóival és doktoranduszaival. A találkozón egyébként részt vett a moszkvai Magyar Kulturális Intézet igazgatója is, aki elmondta: Magyarország igyekszik minden segítséget megadni ahhoz, hogy az Oroszországban még meglévő magyar nyelvű képzések megmaradjanak. Ráadásul egyre nagyobb igény mutatkozik magyarul jól beszélő orosz szakemberekre.

Nagy jelentőséggel bírt az Összoroszországi Ifjúsági Szövetségnél tett látogatás, ahol Andrej Trojeckij elnökhelyettes rövid, ám lényegre törő definíciót adott szervezetük legfőbb feladatáról: „van olajunk, van földgázunk, de a jövőt nem ezek, hanem a fiatal generációk jelentik”. A szervezet tevékeny szerepet vállal az oroszországi fiatalság állampolgári és patrióta nevelésében is. Ágh Péter a találkozó alkalmával felvetette az együttműködés lehetőségét a magyarországi Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal.

Kazanyban a Tatarsztani Parlament két képviselője, Iszajeva Anasztaszija Georgijeva és Hajrullin Marat Ilduszovics fogadta a delegációt, a megbeszélés során nem csupán ifjúságpolitikai kérdések, hanem Magyarország és Tatarsztan gazdasági együttműködésének lehetősége is felmerült. Tudva azt, hogy Tatarsztan az Oroszországi Föderáció egyik legfejlettebb szubjektuma, ráadásul a küldöttség másnap a helyi és globális informatikai vállalatoknak helyet adó kazanyi IT-Parkban tett látogatást, az együttműködés perspektívája nem is tűnt olyan távolinak. Kazany városa 2014-ben elnyerte a „Török világ kulturális fővárosa” címet, így joggal tekinthető a Kelet és a Nyugat között hídszerepet betöltő városnak, mely kiváló ugródeszka lehet magyarországi vállalatok számára is.

Kazany városáról általánosságban elmondható, hogy a helyi vezetés komoly erőfeszítéseket tesz a város gazdasági és kulturális életének fellendítéséért, ebbe a sorba illeszkedik, hogy tavaly ők adtak otthont az egyetemi és főiskolai világbajnokságnak, az Universiadénak. Kazanyban található a Volgamenti Föderációs Egyetem (a Kazanyi Egyetem jogutódja), melynek hallgatói létszáma több mint Debrecen teljes lakossága. Amint a küldöttség azt a Tatár Köztársaság Ifjúsági Szervezeteinek Tanácsától megtudhatta, Tatarsztanban (az Oroszországi Föderációban egyedüli módon) külön figyelmet fordítanak arra, hogy a falusi fiatalság figyelmét a mezőgazdaságra fordítsák (elsősorban kihelyezett képzések segítségével), elkerülve ezzel a falvak elnéptelenedését. A köztársaság költségvetéséből komoly összegeket fordítanak a fiatal, gyermekkel rendelkező házasok lakásvásárlásának támogatására, s arra, hogy a nemzetiségek közötti feszültségeket egymás nyelvének és kultúrájának tanításával előzzék meg. Így például a tatarsztani orosz nemzetiségű iskolások tatárul, míg tatár társaik oroszul tanulnak. Ezen kívül külön programot indítottak a nem Tatarsztanban élő tatároknak, hogy ezzel is erősíteni tudják a tatár nemzeti öntudatot. A fiatal vállalkozók számára ösztöndíjprogramot hirdettek meg, és egy „biznyesz navigator” elnevezésű mentorprogramot, melynek keretében a fiatal vállalkozók tapasztalt üzletemberektől tanulhatnak. Ezekről a programokról Artur Nyikolajev, a Tatarsztani Kereskedelmi és Iparkamara elnökhelyettese részletesebben is mesélt, aki örömének adott hangot, hogy 14 év után ismét köszönthet egy magyar delegációt Kazanyban.

Hazautazás előtti napon a magyar küldöttség a Moszkvában működő Ifjúságügyi Szövetségi Hivatal vezetőivel folytatott hivatalos tárgyalást, ahol mindkét fél szorgalmazta a magyar-orosz ifjúságpolitikai együttműködés magasabb szintre emelését. Komoly gesztusértéke van az orosz fél meghívásának, mely keretében magyar fiatalok vehetnek részt az „Inter Szeliger” nyári nemzetközi ifjúsági találkozón, továbbá a „Tavrida” elnevezésű ifjúsági fórumon a Krímben.

Az utolsó hivatalos megbeszélés a Roszszotrudnyicsesztvo részéről Larisza Ivanovna Jefremova elnökhelyettes asszonnyal zajlott, aki a megbeszélés során kiemelte: Oroszországot nem a fegyverek és az olaj teszik erőssé, hanem kultúrája és sokszínűsége, a vallások és nemzetiségek közötti összetartás. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e további magyarországi csoportok meghívását a program keretében Oroszországba, az elnökhelyettes asszony határozott igennel felelt, majd hozzátette: számon tartják, hogy a magyarok ősei a mai Oroszország területéről származnak, ráadásul Oroszország is része a finnugor világnak.

Röviden összegezve elmondható, az orosz fél igyekezett a lehető legtöbbet megtenni, hogy a delegáció nyolc napját hasznosan és eredményesen töltse Oroszországban. A szervezésre, az ellátásra és a programokra komoly figyelmet fordítottak, s talán az is jelzésértékű, hogy egy ilyen fiatal delegációt ilyen komoly szinten fogadtak és elfogadtak. Úgy tűnik, Oroszország valóban nyitott a párbeszédre és az együttműködésre, így a magyarországi ifjúság számára kézzelfogható előnyt jelentene, ha a delegáció tapasztalatait és az elért eredményeket felhasználva, megindulna a munka ezen a téren a két ország között.

Kecskeméti Gábor

Letölthető PDF dokumentum:

Az ingyenesen letölthető Adobe Reader szoftverrel egyszerűen tekintheti meg, nyomtathatja ki a PDF-fájlokat.