Nőtörténeti szimpózium az Orosz Tudomány Napján

Az Orosz Tudomány Napját 2021. február 8-án tudományos szimpóziummal ünnepelte meg az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ (RKMK) és a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság.

 

Az interdiszciplináris rendezvény célja az volt, hogy fórumot teremtsen olyan nőtörténeti kutatási eredmények népszerűsítéséhez, amelyek számot tarthatnak mind a szakma, mind a szélesebb közönség érdeklődésére. A célkitűzés teljesült, hiszen mintegy száz érdeklődő regisztrált az eseményre és folyamatosan 50-61-an voltak jelen a ZOOM platformon 16.00–20.30 között.

A program összeállításánál szempont volt az is, hogy különböző generációk képviselői szólaljanak fel. Ennek köszönhetően összesen öt évtizedet átfogó kutatói szemléletmódok kerültek egymás mellé. Három olyan előadó volt, aki életében először lépett fel tudományos konferencián, ám a tapasztalatlanság nem mutatkozott meg a prezentációjuk színvonalában.

A rendezvényt Gilyán György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság elnöke és Gyimesi Zsuzsanna az ELTE BTK RKMK vezetője  nyitotta meg. Megtisztelte jelenlétével a programot többek között Dukkon Ágnes professor emeritus, Gyöngyösy Mária, az ELTE BTK Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője, Havas Ferenc professor emeritus, Schiller Erzsébet, az ELTE Savaria Egyetemi Központ docense, Szabó Tünde, a PTE Szlavisztika Intézetének vezetője, Tordai Péter, az ELTE Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese.

Az elhangzott 10 előadás közül hét prezentáció egy-egy, Magyarországon nem kutatott, ám jelentős személyiséget mutatott be a 19-20. század különböző szakaszaiból. Három prezentáció pedig társadalomtörténeti aspektusból világított rá a szovjet korszak nőtörténetére. A 19. század egyik legműveltebb nőjeként számon tartott Jelena Blavatszkaja családfáját Szaniszló Orsolya történész mutatta be. Jakobey Fruzsina történész hallgató Jelena Polenova és Marija Jakuncsikova barátságáról és az orosz szecessziós grafika mesevonulatáról tartott prezentációt. Józsa György Zoltán irodalomtörténész Baskircsev Mária életútjáról és a naplóról mint az önmegismerés eszközéről beszélt. Pruszakova Natália irodalmár doktorandusz Nagyezsda Lohvickaja, művésznevén Teffi munkásságát mutatta be, aki a 20. század elején szinte egyedüli nőként tudott érvényesülni az irodalmi humor világában és akinek írásait magyarul is lehetett olvasni a maga idejében. Gyimesi Zsuzsanna kulturológus Ljudmila Vilkina író, műfordító és Sonia Delaunay festőnő sorsát állította párhuzamba, akiknek párizsi találkozásából korszakalkotó fauve-ista portré született. Életútjukban feltárul a 20. század eleji protoceleb kultúra, a hisztéria társadalmi elfogadottsága és a névválasztás identitásképző szerepe. Geréb Anna filmtörténész Gaál Franciska színésznőről beszélt, akinek emlékezetét az USA-ban és Oroszországban máig filmcsillagként őrzik. Hagyatékának nagy része, benne az unikális, Moszkvában írt, kiadatlan úti naplója Geréb Anna gondozásában van. Tömő Ákos történész hallgató a vasfüggönyön rést ütő divatvilágról, konkrétan a Dior-ház moszkvai diadalútjáról tartott magával ragadó prezentációt. Holpert Anna szociológus hallgató azt a kettősséget vizsgálta, ami a fiatal Szovjetunió haladó nőpolitikáját és a gyakorlatban megvalósuló konzervatív női társadalmi szerepeket jellemezte. Hasonlóan ambivalenciát, egyenesen paradoxont tárt föl Szálkai Kinga kutató is a Gorbacsov-éra nőkérdésének elemzése során. A prezentációk sorát Vas Viktória polonista doktorandusz zárta, aki a 2018-ban irodalmi Nobel-díjat kapott Olga Tokarczuk prózájának izgalmas rétegeit csillantotta meg, amelyekben a hagyományos női értékek és a modern nemi öntudat elemei különleges szimbiózisban vannak jelen.

 

A tudományterületi mérleg: történet- és irodalomtudomány, művészettörténet, filmtörténet és szociológia találkozása. Az előadások önmagukban is rendkívül izgalmas párbeszédbe léptek egymással, amit tovább fokozott a hallgatósággal folytatott diskurzus.

A szimpóziumon elhangzott előadások tanulmánykötet formájában is meg fognak jelenni.

 

Összeállította. Gyimesi Zsuzsanna

*   *   *

Gratuláció a nőtörténeti szimpózium megrendezéséhez

Emlékezetes, sőt életre szóló művészet-történeti élményben volt része azoknak, akik részt vettek az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ (RKMK) és Társaságunk közös rendezvényén, mely  tartalmi előkészítésének és a szervezésének oroszlánrészét az RKMK és mindenekelőtt Gyimesi Zsuzsanna, Szaniszló Orsolya és Szabó Viktor végezte.

Dicsérendő a konferencia időpont választása, amely a zömében orosz és szovjet nőtörténeti kutatások bemutatóját február 8-ra, az Orosz Tudomány Ünnepére tette; a kiemelkedő alkotó, kutató nők munkásságának feldolgozása méltó tartalmi előkészítése volt a március 8-i Nőnapnak is.

A többségében fiatal kutatók által tartott előadások, prezentációk témabősége, tudományos színvonala, rendkívül színes és gondolatgazdag íve az elejétől a végéig a képernyők elé szögezte a tudományos és laikus érdeklődő közönséget, az on-line konferencia részvevőit.

Egyben jó példája volt annak is, hogy érdekes, színvonalas rendezvény iránt on-line körülmények között is élénk az érdeklődés. Sajnálhatja, aki nem nézett ki ezen az ablakon erre a csodálatos világra!

Gratulálunk az RKMK rendezőknek és az előadóknak; csak így tovább!

Gilyán György és Thuróczy Lászlóné

.......................................
 

Koronavirus miatti szigorítások életre keltett informatikai alkalmazások egyik kiváló példája a
tegnapi  ZOOM platformú rendezvény!

Ezzel MOMBT tagságnak "megnyílt egy ablak" az orosz témájú kutatások területeire!

Az előadók többsége - fiatal kutatók a Ruszisztika Központból.
Az, hogy ez pontosan az Orosz Tudomány Napján történt - külön dicsérendő.
Alapos kutatásokra épült anyaga minden előadás esetén egy csodálatos világba vezette be a részvevőket.
.......................................

Örvendetes, hogy Nőtörténeti szimpózium időpontja épp egy hónappal előbbi, mint a közelgő Március 8.-ai ünnségi.
Így a Nőnapi - virtuális - megünneplésnél meg kell említeni Zsuzsi munkáját, amelynek köszönhetően most már többet tudjunk az orosz kultúra csodálatos női szereplőiről.

Vissza