Oroszország népessége 2010

Nem múló demográfiai válság 

Az Orosz Statisztikai Hivatal közzétette a 2010. évi népszámlálás végleges eredményeit. Ezek alapján immár végleges és hivatalos, hogy 2010-ben az Oroszországi Föderáció lakosságának a száma 142,856 millió fő, azaz 2,3 millió emberrel kevesebb, mint 2002-ben. 1989 és 2002 között 1,8 millió embert vesztett Oroszország, azaz a népességfogyás üteme gyorsuló. Ezzel együtt öregszik is Oroszország lakossága, az átlagos életkor 37,7 évről 39 évre emelkedett. A születési mutatók tovább romlanak, a nők kevesebb gyereket szülnek.

Tovább folytatódik Szibéria és a Távol-Kelet elnéptelenedése, nő ugyanakkor a centrális körzetek (Moszkva) és az Észak-Kaukázus lakosságának száma.

Nem változott a falvak kipusztulásának tendenciája sem. 8 év alatt 1,2 millióval csökkent a falusi lakosok száma Oroszországban, ami jelenleg 37,5 millió főt tesz ki. Az Oroszországi Föderációban több mint 19 ezer elnéptelenedett falu található…

Ami a nemzetiségi megoszlást illeti, 2002-ben Oroszország lakosságának 78,8 %-a volt orosz nemzetiségű (115,889 millió fő). Nyolc év alatt több mint 4 millióval csökkent az oroszok száma Oroszországban (111,016 millió), arányuk viszont így is nőtt (80,9 %).

Jelenleg is a tatárok alkotják Oroszország legnagyobb nemzeti kisebbségét. Bár az ő számuk is némileg csökkent (5,554 millióról 5,31 millióra), de arányuk mégis nőtt (3,82 %-ról 3,87 %-ra).

Az oroszországi ukránok száma “szokás szerint” hektikusan alakul, a 2000-es években brutálisan, 1 millió fővel csökkent az oroszországi ukránok – helyesebben: magukat ukránnak vallók - száma (2002: 2,942 millió – 2010: 1,927 millió), arányuk 2 %-ról 1,4 %-ra süllyedt.

A baskírok aránya is 1 % fölötti Oroszországban (1,673-ról 1,584 millióra csökkent a számuk).

Jelentősebben csökkent a csuvasok lélekszáma nyolc év alatt (1,637 millióról 1,435 millióra), arányuk most éppen csak eléri az 1 %-ot.

2002 óta viszont még egy népcsoport csatlakozott azokhoz, melyek aránya eléri a Föderáció népességének legalább 1 %-át: a csecsenek. A csecsenek száma immáron 1,431 millió (2002-ben 1,36 millió), ami Oroszország lakosságának 1,04 %-a. A csecsenek száma 1979-ben 700 ezer fő volt, azaz 30 év alatt megduplázta létszámát ez az észak-kaukázusi nép!

Kisebbségben vannak az oroszok a Föderáció következő szubjektumaiban: Kalmükia (57 % kalmük – 30 % orosz), Dagesztán (29 % avar – 3,6 % orosz), Karacsáj-Cserkesz Köztársaság (karacsáj 41 % - orosz 31 %), Csecsenföld (csecsen 95 % - orosz 2 %), Ingusétia (94 % ingus – 0,8 % orosz), Kabard-Balkár Köztársaság (57 % kabard – 23 % orosz), Észak-Oszétia – Alánia (oszét 65 % - orosz 21 %), Tatarsztan (tatár 53 % - orosz 40 %), Csuvasföld (csuvas 68 % - orosz 27 %), Tuva (tuvai 82 % - orosz 16 %), Jakutföld (50 % jakut – 38 % orosz), azaz főként az Észak-Kaukázus köztársaságaiban.

Tovább folytatódik az évtizedek óta tartó “orosz exodus” az Észak-Kaukázus környékéről. A Déli Föderális Körzetben egyre kevesebb orosz marad. A Karacsáj-Cserkesz Köztársaság, a Sztavropoli és Krasznodari terület kivételével jelentősen csökkent az itt élő oroszok száma.

Jó hír a finnugor testvérnépek házatájáról, hogy jelentősen emelkedett a mordvinok aránya és száma a Mordvin Köztársaságban (32 %-ról 40 %-ra, 283 ezerről 333 ezerre!), ám az oroszországi finnugor népekkel egy következő cikkben külön is foglalkozunk, hiszen a kedvező tendenciák mellett negatív fejlemények is vannak. Hiába emelkedett például a manysik száma 12 ezer fölé 2010-re, ha a manysi nyelvet – nyelvünk legközelebbi rokonát – mindössze 938 ember beszéli ma már csak Oroszországban, és összességében a mordvinok száma is jelentősen csökkent…

(oroszvilag.hu)